1
Szad. Az intéssel rendelkező Koránra!
2
De nem! Akik hitetlenek, azok önteltek és szétoszlottak.
3
Hány nemzedéket pusztítottunk el előttük! És ők kiáltottak, de nem volt több idő a menekvésre.
4
És elcsodálkoztak, hogy egy közülük való intő jött hozzájuk. És a hitetlenek azt mondták: "Hazug varázsló ez.
5
Az isteneket egyetlen egy istenné változtatja? Bizony, furcsa egy dolog ez!"
6
És eltávoztak az előkelőik mondván: "Menjetek csak és legyetek állhatatosak az isteneitekhez! Bizony, kívánatos dolog ez!
7
Nem hallottunk effélét a másik hirdetésben. Nem egyéb ez, csak koholmány.
8
Hozzá küldetett volna le az Intés, aki közülünk való?" Igen! Ők kétségben vannak az Intésem felől. Igen, ők még nem ízlelték meg a büntetésemet!
9
Vagy náluk lennének a te hatalmas és adakozó Urad irgalmának a tárházai?
10
Vagy az övék lenne az országlás az egek, a föld és, ami a kettő között van? Hágjanak hát föl valamivel az égbe (a hetedik égig)!
11
A szövetkezett pogányokból egy egész sereg szenvedett ott vereséget.
12
És már őelőttük hazugsággal vádolták küldötteinket Noé, 'Ád és Fáraó, a karók ura népei (Zul-euted),
13
és Tamúd és Lót népe és a cserjés lakói. Ők a küldötteik ellen összeszövetkezett pogányok.
14
Mindannyian hazugsággal vádolták a küldötteket, azért jogosnak bizonyult az én büntetésem.
15
És ezek nem várnak mást, csak egy kiáltást, amely nem tűr halasztást.
16
És azt mondják: "Urunk! Siettesd a mi osztályrészünket (Kittane) még a számadás napja előtt!"
17
Viseld el türelemmel, amit mondanak! És emlékezz a mi szolgánkra, az erőskezű (Zel-ejdi) és megbánásra mindig kész Dávidra!
18
És kényszerítettük a hegyeket, hogy vele együtt magasztaljanak minket este és pirkadatkor,
19
és a madarakat seregestől. Mindenki hozzá fordul megbánásra mindig készen.
20
És megerősítettük a királyságát és adtunk néki bölcsességet és biztos ítélőképességet a vitás ügyekben (Feszlil khitab).
21
Vajon eljutott-e hozzád azoknak a története, akik pereskedtek egymással? Emlékezz arra, amikor átmásztak a falon a palotába!
22
Emlékezz arra, amikor beléptek Dávidhoz. Ő pedig megijedt tőlük. "Ne félj"-mondták azok-, "mi pereskedők vagyunk, egyikünk erőszakot tett a másikon. Ítélj hát közöttünk igazsággal, és ne légy részrehajló. És vezess minket az egyenes útra!
23
Íme, ez itt a bátyám. Neki kilencvenkilenc anyajuha van, nekem pedig csak egyetlenegy. És azt mondta: 'Bízd rám azt!'- és meggyőzött engem a beszéd során."'
24
Dávid azt mondta: "Jogtalanul járt el veled, amikor a maga anyajuhai mellé a tiédet is elkérte. Bizony, azok között, akik javaikban társulnak egymással, számosan vannak, akik erőszakot tesznek a másikon, kivéve azokat, akik hisznek és jótetteket cselekszenek - de kevesen vannak ők!" És Dávid úgy gondolta, hogy mi próbára tettük őt. Ura bocsánatát kérte, meghajolva földre borult, és megbánást tanúsított.
25
És mi megbocsátottuk neki ezt. És ő a túlvilágon nálunk közeli kapcsolatban lesz velünk, és szép szálláshelye lesz, ahová megtér.
26
Dávid! Korábbi próféták utódjává tettünk meg téged a földön. Ítélj hát igazsággal az emberek között! És ne kövesd az önkényedet, nehogy tévelygésbe vigyen téged Allah útjától! Bizony, akik eltévelyednek Allah útjától, azoknak súlyos büntetés lesz az osztályrészük azért, mert elfeledkeztek a számadás napjáról.
27
És nem teremtettük hiába az egeket, s a földet és ami a kettő között van. Ezt csak azok gondolják így, akik hitetlenek. És jaj lesz a hitetleneknek a Pokol tüzétől!
28
Vajon azokat, akik hisznek és jótetteket cselekszenek, egy sorba helyezzük-e azokkal, akik romlást okoznak a földön, vagy egy sorba helyezzük-e az óvakodókat a féktelenekkel?
29
Áldott Írás ez, amelyet leküldtünk hozzád, hogy elgondolkodjanak a versein, és hogy emlékezzenek meg azok, akiknek eszük van!
30
És ajándékoztuk Dávidnak Salamont. Milyen kiváló szolga ő! Bizony, ő mindig kész volt a megbánásra.
Sonraki 30 ayet →