1
Elif Lem Ra. Ezek a bölcs írás (Ejetu, Áják) jelei.
2
Vajon csodának teszik az embereknek, hogy egy közülük való férfinak nyilatkoztatott ki: "Intsd az embereket, és add hírül azoknak, akik hisznek, hogy vitathatatlan elsőbbségük van az Uruknál." A hitetlenek azt mondják: "Bizony, ez nyilvánvaló varázsló!"
3
A ti Uratok Allah, aki hat nap alatt teremtette az egeket és a földet, azután fölült a trónra, hogy irányítsa az Igét. Nincs közbenjáró Őhozzá, csak miután Ő megengedi. Íme ez Allah, a ti Uratok. Szolgáljátok őt! Vajon nem hajlotok az intő szóra?
4
Hozzá lesz majd visszatérésetek mindannyiótoknak. Ez Allah ígérete: igazságként. Ő viszi végbe a teremtést kezdetben, aztán megismétli azt, hogy méltányosan jutalmazza meg azokat, akik hisznek, és jótetteket cselekszenek. A hitetleneknek pedig forrásban lévő víz lesz az italuk és fájdalmas büntetés lesz osztályrészük azért, mert hitetlenek voltak.
5
Ő az, aki a Napot világosságnak és a Holdat fényességnek rendelte és állomásokat jelölt ki neki, hogy megismerhessétek az évek számát és az idő számítást. Allah ezt nem játékból teremtette, hanem valósággal. Megmagyarázza a (El-Ejeti, Áják) jeleket azoknak az embereknek, akiknek tudásuk van.
6
Az éjszaka és a nappal váltakozásában és mindabban, amit Allah teremtett az egekben és a földön, jelek vannak az óvakodó nép számára.
7
Akik nem félnek attól, hogy találkoznak majdan velünk, elégedettek az evilági élettel, megnyugszanak abban és akik ügyet sem vetnek a mi jeleinkre,
8
azoknak a Pokol tüze lesz a lakhelyük fizetségül azért, amit szereztek.
9
Ám azok, akik hisznek, és jótetteket cselekszenek, azokat az ő Uruk a hitük által az igaz útra vezeti. Alattuk a túlvilágon patakok folynak a gyönyörűség kertjeiben.
10
A fohászuk ez lesz ott: "Magasztaltassál Allah!" és őket: "Békesség!" köszöntéssel köszöntik. És fohászukat így fejezik be: "Hála Allahnak, a teremtmények Urának!"
11
És ha Allah aképpen siettetné az embereknek a rosszat, amiképpen ők oly sietősen szeretnék a jót, akkor bizony már eldönttetett volna az ő határidejük. Mi azonban azokat, akik nem félnek attól, hogy találkoznak majdan velünk, meghagyjuk ellenszegülésükben, hadd tévelyegjenek összevissza.
12
És ha valami kár éri az embert, akkor fölfohászkodik hozzánk oldalán fektében, ültében vagy álltában. Miután azonban elhárítottuk róla a bajt, továbbmegy, mintha nem is fohászkodott volna hozzánk valami kár miatt, ami érte. Eképpen mutatkozott csábítónak a mértékteleneknek, amit cselekedtek.
13
És elpusztítottuk már a nemzedékeket teelőtted, miután kegyetlenkedtek. Eljöttek hozzájuk az ő küldötteik a nyilvánvaló bizonyítékokkal, ám ők képtelenek voltak hinni. Így fizetünk meg a bűnös népnek.
14
Aztán utódaikká tettünk meg benneteket a földön, hogy lássuk, miképpen cselekszetek.
15
És amikor a mi verseink nyilvánvaló bizonyítékok gyanánt hirdettetnek nékik, akkor azok, akik nem félnek attól, hogy majdan találkoznak velünk, azt mondják: "Hozz egy Koránt, ami más, mint ez, vagy változtasd meg!" Mondd: "Lehetetlen, hogy saját magamtól megváltoztassam azt. Én csak azt követem, ami nékem kinyilatkoztatott. Ha nem engedelmeskedem az Uramnak, egy rettenetes nap büntetésétől kell félnem."
16
Mondd: "Ha Allah úgy akarta volna, nem hirdettem volna azt néktek, és Ő nem tudatta volna azt veletek, hiszen előtte már egy életet töltöttem közöttetek. Vajon nem éltek az eszetekkel?"
17
Tehát ki kegyetlenebb annál, aki hazugságot kohol Allah ellen, vagy meghazudtolja az Ő (Ejetihi, Áják) jeleit? Bizony, nem boldogulnak a bűnösök.
18
Allah helyett olyasvalamit szolgálnak, ami nem árt és nem használ nekik. Azt mondják: "Ezek a mi közvetítőink Allahnál." Mondd: "Vajon olyasmiről akartok hírt adni Allahnak, amiről Ő nem tud sem az egekben, sem a földön?" Magasztaltassék! Mennyire fölötte áll Ő annak, amit más istenek gyanánt társítotok mellé!
19
Az emberek eredetileg egyetlen népet alkottak. Aztán egyenetlenség támadt közöttük. És ha nem hangzott volna el korábban egy szó a te Uradtól, bizony már döntés hozatott volna közöttük abban, amiben összekülönböztek.
20
És azt mondják: "Vajon miért nem küldetett le reá valami csodás jel az ő Urától?" Mondd: "A rejtett dolgok tudása, az egyedül Allahra tartozik. Várjatok csak! Én várni fogok veletek."
21
És amikor könyörületességet ízleltettünk az emberekkel azután, hogy baj érte őket, akkor cselt szőttek a mi jeleink ellen. Mondd: "Allah gyorsabb a cselszövésben." Bizony, a mi küldötteink felírják a ti cselszövéseiteket.
22
Ő az, aki utaztat benneteket a szárazföldön és a tengeren. Amikor aztán a hajókon vagytok, s azok jó széllel futnak velük s örvendeznek afölött, viharos szél támad rájuk, s hullámok jönnek mindenfelől ellenük, és úgy hiszik, hogy mindenhonnan körülvétettek - akkor fohászkodnak Allahhoz úgy, hogy vallásukban őszintének mutatkoznak iránta: "Ha megmentesz minket eveszedelemből, bizony hálásak leszünk a hálásak kzött!"
23
Miután azonban megmentette őket, akkor jogtalanul erőszakot követnek el a földön. Ti emberek! Az erőszakosságotok csupán önmagatok ellen fordul. Az evilági élet kurta örömeit élvezitek, azután hozzánk lesz majd visszatérésetek. Azután közölni fogjuk veletek, hogy az evilágon mit cselekedtetek.
24
Az evilági élet csakugyan hasonlatos az esővízhez, amelyet lebocsátottunk az égből és egybevegyültek vele a föld növényei, amelyekkel az ember és a jószág táplálkozik. Mikor aztán a föld magára öltötte növényi díszét és fölékesítette magát, s lakói azt gondolják, hogy hatalmuk van azok fölött, akkor a mi parancsunk - egy éjszaka vagy egy nappal - elérte a vetést, s olyanná tettük azt, mint amit learattak; mintha nem is virult volna tegnap. Így magyarázzuk meg a jeleket egy népnek, amely elgondolkodik.
25
Allah hívja az embereket a béke hajlékába. Ő azt vezeti az egyenes útra, akit akar.
26
Akik jóravalók, azoké lesz a túlvilágon a legjobb, és még több. És nem borítja majd orcáikat sem fekete por, sem megaláztatás. Ők azok, akiknek a Paradicsom lesz az osztályrészük, és örökké benne lakoznak majd.
27
Akik pedig rossz cselekedetekre tettek szert, azoknak a rossz cselekedetekhez hasonló fizetség jár, és megalázás fogja őket borítani. Nem lesz senki, aki oltalmazná őket Allahtól. Orcáikat mintha az éj sötét darabja takarná. Ők lesznek a Pokol tüzére kárhozottak, s örökké benne égnek majd.
28
És azon a napon, amikor összegyűjtjük mindannyiukat! Aztán azt mondjuk azoknak, akik más isteneket társítottak Allah mellé: ?A helyetekre! Ti és a társaitok!" - és elválasztjuk őket egymástól. A társaik pedig azt mondják: "Ti nem minket szolgáltatok.
29
Allah elegendő tanú köztünk és köztetek, hogy ügyet sem vetettünk a ti szolgálataitokra."
30
Ott minden lélek megtapasztalja azt, amit korábban cselekedett. És Allah, az ő igazi Uruk elé vitetnek és eltűnik tőlük a semmibe az, amit koholtak.
Sonraki 30 ayet →